Az alanyi adómentesség értékhatára 2017-től 8 millió Ft volt, mely 2019-től ismét emelkedik, jövőre már 12 millió Ft lesz.

Ki választhatja az alanyi adómentességet?

Az értékhatár emelkedése miatt az áfatörvény átmeneti szabályokat tartalmaz. 2019-re az az adóalany választhatja az alanyi adómentességet, akinek az összes termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele
– 2018-ban ténylegesen,
– 2019-ben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió Ft-ot.
Az alanyi adómentesség akkor is választható, ha az alanyi adómentességből történő kilépést követő újraválasztást tiltó időtartam még nem telt el.
Fontos, hogy az a vállalkozás, amely 2018-ban átlépi a 8 millió Ft-os értékhatárt, áfa-kötelessé válik. Ha 12 millió Ft-ot nem éri el az adóalap, akkor 2019-ben ismét választhatja az alanyi adómentességet.

Kata és az alanyi adómentesség

Gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy a katás vállalkozás csak alanyi adómentes lehet. Mivel 2019-től mindkét adónál 12 millió Ft lesz az értékhatár, ezért ez csak erősödni fog. Természetesen a katás vállalkozásnak is joga van eldönteni – ha megfelel a feltételeknek -, hogy alanyi adómentességet vagy áfa-kötelezettséget választ.
Ha a katás vállalkozás bevétele nem éri el a 12 millió Ft-ot, akkor 2019-ben alanyi adómentesként és áfakötelesként is végezheti a tevékenységét. Ha a bevétel meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor nem választhat alanyi adómentességet, a tevékenysége kizárólag áfaköteles lehet.
Fontos, hogy a kata szerinti bevétel és az áfa szerinti értékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó ellenérték fogalma nem azonos. Pl. egy 2018-ban kibocsátott, de idén ki nem fizetett számla az áfa szerinti értékhatárba beszámít, a kata szerinti bevételbe nem. Ehhez hasonlóan egy 2017-ben kibocsátott számla, amelyet 2018-ban fizetett ki a vevő, az áfa 2018. évi értékhatárába nem számít be, de a kata szerinti bevételbe igen.

Evából kilépő vállalkozások

Azok a vállalkozások, akik egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adóznak, nem minősülnek áfa-alanynak. Az eva-alanyiság megszűnését követően új áfa-alanynak minősülnek, az áfára vonatkozóan a NAV felé kötelesek bejelentést tenni. Ha megfelelnek a feltételeknek, akkor akár alanyi adómentességet is választhatnak.
A 2018-ban még evás, de 2019-től az evából kilépő vállalkozások esetén nem kell vizsgálni a 2018. évi tényleges bevételt, mivel ekkor még nem minősültek áfa-alanynak. Kizárólag a 2019. évben várható áfa-alapot kell vizsgálni a jogosultság megállapításánál.
Ha a vállalkozás tevékenységében nem várható jelentős változás, akkor az evás időszak áfával csökkentett termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele alapján becsülhető meg a következő évi bevétel.
Ha az evából kilépő vállalkozás 2018-ban 15 millió Ft+áfa árbevételt ért el, akkor jogszerűen nem választhat alanyi adómentességet, hiszen várhatóan 2019-ben is több lesz az árbevétele, mint 12 millió Ft.
Ha a vállalkozás tevékenységében jelentős változás történik (pl. tevékenység megszüntetése, módosítása; jelentős üzleti partnerrel szerződés megszűnése), akkor már jogszerű lehet az alanyi adómentesség választása.
Pl. 15 millió Ft+áfa volt az árbevétel 2018-ban és egy olyan vevőt veszít el a vállalkozás, akitől 4 millió Ft+áfa bevétele származott, így a várható árbevétel kevesebb, mint az alanyi adómentesség jövő évi értékhatára.

Alanyi mentesség speciális esetei

Magánszemélyként is folytathatunk olyan tevékenységeket, amelyek áfa-kötelezettséget eredményeznek. Az alanyi adómentesség értékhatárának vizsgálatába nem számítandó be például:
– vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
– új közlekedési eszköz értékesítése,
– beépített ingatlan(rész) és ehhez tartozó földterület értékesítése,
– 85. § (1) bekezdés szerinti, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes értékesítés, szolgáltatásnyújtás bevétele,
– 86. § (1) a)-g) pontjai szerint adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás ellenértéke.
Az ingatlan bérbeadás az áfatörvény 86. § (1) l) pontja szerint adómentes, de az alanyi adómentesség értékhatárába beszámítandó, mert nincs a fent felsoroltak között.
Nem adómentes a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása, a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását (garázs, parkoló) szolgáló bérbeadása.
Mint látható, az ingatlan bérbeadásából származó bevételt az alanyi adómentesség értékhatárába be kell számítani. Pl. 2019-ben nem választhat alanyi adómentességet az a személy, akinek ingatlan bérbeadásból származó bevétele 10 millió Ft, de emellett 3 millió Ft bevételt szerez ingó bérbeadásából, garázs bérbeadásából vagy más nem adómentes tevékenységből.
Fontos, hogy az egyéni vállalkozóként és magánszemélyként végzett tevékenységek értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásából származó ellenértéket össze kell számítani. Pl. ha a személy egyéni vállalkozóként szobafestő és ebből 2019-ben várhatóan 10 millió Ft bevétele lesz, emellett nem egyéni vállalkozóként ingatlant ad bérbe, melyből 3 millió Ft bevétele lesz, akkor nem választhat alanyi adómentességet, mivel együttesen túllépi az értékhatárt.

Választás bejelentése

Ha az adóalany a 2019. évre alanyi adómentességet választ, akkor erről a bejelentést legkésőbb 2018. december 31-ig kell elküldenie a NAV részére. A változásbejelentést az egyéni vállalkozóknak a 18T101E, a gazdálkodó szervezeteknek a 18T201T nyomtatványon kell megtenniük. Nem kell bejelentést tennie azoknak, akik 2018-ban is alanyi adómentesek voltak és ezt jövőre is meg kívánják tartani.